Az emelőgépek alapvető működési képességét jellemző elsődleges teljesítményparaméterek az emelőképesség és a munkaosztály. Az emelőkapacitás a teher meghatározott üzemi feltételek mellett felemelhető maximális súlyára vonatkozik, -konkrétan a névleges teherbírásra. Általában az elektromágneses tokmányokkal (lásd „Emelőmágnesek”) vagy markolókkal felszerelt daruk esetében a megadott teherbírásnak magában kell foglalnia az elektromágneses tokmány vagy markolat súlyát is. Gömb- típusú daruk esetén az emelőképesség magában foglalja a horogblokk-szerelvény súlyát is.
A munkaosztály egy olyan teljesítményparaméter, amely az emelőgépek általános működési állapotát tükrözi; döntő alapja az ilyen berendezések tervezésének és kiválasztásának. Ezt a munkaciklusok teljes száma határozza meg, amelyeket az emelőgépnek teljesítenie kell, valamint a terhelési feltételek, amelyekkel a tervezett élettartam alatt találkozik. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) előírja, hogy az emelőgépek munkaosztályait nyolc különböző szintre kell besorolni. Kínában ez az osztályozási rendszer jelenleg csak a darukra vonatkozik; a könnyű- és kis-léptékű emelőberendezésekhez, a liftekhez és a felső egysínű rendszerekhez még nem rendeltek meghatározott munkaosztályokat. A rendkívül rendszeres és ismétlődő működési eljárásokkal{6}} jellemző emelőgépeknél, mint például a rakományok be- és kirakodására használt daruk, a magas-raktárakban használt rakodódaruk és a nagyolvasztókat tápláló emelők{8}}, a „munkaciklus” egy másik kritikus paraméter. A munkaciklus arra az időre vonatkozik, amely egyetlen működési kör befejezéséhez szükséges; ez a gép mechanizmusainak működési sebességétől függ, és közvetlenül összefügg az anyagmozgatási távolsággal. A fent említett darutípusok esetében a „termelékenységet” időnként kulcsteljesítmény-mutatóként használják, jellemzően az óránként felvont anyag teljes mennyiségében kifejezve.
Kulcsparaméterek
A G emelőkapacitás (történelmileg gyakran Q betűvel jelölik) az emelendő tárgy tömegére vonatkozik, kilogrammban (kg) vagy tonnában (t) mérve. Általában meghatározott típusokba sorolják, például névleges emelőképesség, maximális emelőképesség, teljes emelőképesség és effektív emelőképesség.
A névleges teherbírás Gn (kivéve az emelő drótkötelek, horgok és tárcsák tömegét) a felemelt teher vagy anyagok együttes tömegére vonatkozik, valamint a művelet során felhasznált levehető emelőeszközökre vagy tartozékokra (pl. markolók, elektromágneses tokmányok, szórógerendák stb.). Változó munkasugarú (változó kinyúlású) daruk esetén a névleges emelőképesség az adott sugárbeállításnak megfelelően ingadozik.
Maximális emelőképesség A Gmax a daru normál üzemi körülmények között megengedett abszolút legnagyobb névleges emelőképességére vonatkozik. Változó sugarú daruk esetében a névleges teherbírás arra a legnagyobb megengedett terhelésre vonatkozik, amelyet a daru biztonságos munkakörülmények között a minimális sugarán fel tud emelni; ezt névleges névleges emelőképességnek is nevezik.
Teljes emelősúly (Gt): Ez az emelendő tárgy vagy anyag tömegének összegére vonatkozik, kombinálva a levehető emelőberendezések és a daruhoz tartósan rögzített emelőeszközök vagy tartozékok tömegével (beleértve a horgokat, görgőblokkokat, emelő drótköteleket és a gém vagy a kocsi alatt található egyéb emelőalkatrészeket).
Hatásos emelősúly (Gp): Ez a daru által megemelt tárgy vagy anyag nettó tömegére vonatkozik. Például egy levehető markolókanállal felszerelt daru esetében a markolat által felfogott anyag megengedett tömege alkotja az *effektív emelősúlyt*, míg a markoló és az anyag tömegének összege a névleges emelőképességet.
Szakasz (S): Híd{0}}típusú daruk esetén a tartószerkezetek középvonalai közötti vízszintes távolságot feszességnek nevezik, amelyet "S" betűvel jelölnek, és méterben (m) mérik.
Sínszelvény (k): kocsi esetében ez a kocsi síneinek középvonalai közötti távolságra vonatkozik.
Tengelytáv (B): Axlebase néven is ismert, ez a daru vagy a kocsi támasztó középvonalai közötti távolságra utal, a hosszirányú haladási irány mentén mérve.
Sugár (L): Ha a darut vízszintes talajon helyezik el, a tehermentes emelőszerkezet függőleges középvonala és a forgás középvonala közötti vízszintes távolságot sugárnak*(L) nevezzük. A sugár megkülönböztethető a Maximum Radius és a Minimum Radius között.
Emelőnyomaték (M): Az emelőnyomaték a megfelelő emelendő tárgy sugarának (L) és gravitációs erejének (G) szorzata: M=G · L.
Borulási nyomaték (MA): A borulási nyomaték a felemelt tárgy gravitációs erejének (G) és az adott tárgytól a daru borulási vonaláig terjedő vízszintes távolság (A) szorzatára utal.
Kerékterhelés (P): A „kerékterhelés” azt a maximális függőleges terhelést jelenti, amelyet egyetlen kerék továbbít a sínre vagy a talajfelületre. A mértékegység Newton (N).
Emelési magasság (H) és süllyesztési mélység (h): Az „emelési magasság” a daru vízszintes állófelülete (vagy futósín) és az emelőszerkezet megengedett helyzete közötti függőleges távolságra vonatkozik, méterben (m) mérve.
Emelési sebesség (Vn): Az emelési (vagy süllyesztési) sebesség (Vn) a névleges terhelés függőleges elmozdulási sebességére vonatkozik (m/percben mérve) állandó mozgási körülmények között. A kocsi üzemi sebessége (Vt) azt a sebességet jelenti (m/perc-ben), amellyel a kocsi a névleges teherhordozásával vízszintes pályán halad állandó -üzemi körülmények között.
Daru munkaosztály: A daru munkaosztály a daru működési jellemzőit képviseli, figyelembe véve az emelőkapacitás és az üzemidő kihasználtságát, valamint a munkaciklusok gyakoriságát. Besorolása a daru kihasználtsági osztálya (amelyet a teljes tervezett élettartam alatti munkaciklusok száma határozza meg) és terhelési állapota alapján történik. A daru terhelési állapota a névleges terhelési spektrum alapján négy szintbe sorolható: -Könnyű, Közepes, Nehéz és Extra-Nehéz-; a daru használati osztálya tíz szintre oszlik, U0-tól U9-ig. A daru munkaosztályát-amely egyben a daru fémszerkezetének munkaosztályát is meghatározza-, a fő emelőszerkezet jellemzői határozzák meg, és A1-től A8-ig terjedő szintbe sorolják (a működés intenzitását és a teljes -teherkihasználás mértékét tükrözve).
